Proverbs 12

1A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő. 2Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

3A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítő. 4Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

5Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat. 6Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

7Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz. 8Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.

9Az igaz az ő barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen. 10A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

11Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.] 12Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.

13Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának. 14A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.

15A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. 16A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.

17Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság. 18Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.

19Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. 20Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.

21Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála. 22Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

23A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz. 24A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

25Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket. 26Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.

27Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.

28

Copyright information for HunKAR